Beregszásztól délre, Badaló és Macsola között fekvő település.
Nevét a Csoma folyóról kapta, melyet 1272-ben említenek először egy adománylevélben. A Csoma folyó a lakóházak nagy részét még mai nap is egy nagyobb vihar után elönti, mivel az 50-es években a folyó közelében lévő tölgyfákat kereskedelem céljából eltávolították a lakosok.
Tiszacsoma (Csoma, Csama) és környéke már a honfoglalás idején lakott hely volt, az itt talált e korból származó lelet tanúsága szerint.
A település nevét a Csoma folyóról kapta, melyet 1272-ben egy adománylevélben említettek először, majd 1327-ben az oklevelek Chama néven tettek ismét említést róla.
1327-ben Károly Róbert király, mint az örökös nélkül elhunyt Búcsúi Mihály birtokát Pál fia Deseu beregi ispánnak adományozta.
Az 1400-as évek elején pedig Upor István Beregszásznak zálogosította el a birtok harmadrészét. Később a Szentiványi, Kajdi és a gróf Károlyi családok birtoka lett.
A 19. században ruszin jobbágyok telepedtek le a faluban.
Tiszacsoma a trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Tiszaháti járásához tartozott. (Wikipédia)
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:
