Nagyszőlőstől 20 km-re délnyugatra, Beregszásztól 25 km-re délkeletre a Tisza bal partján fekszik. 1971-ben Tiszafarkasfalvával egyesítették, korábban Tiszapéterfalvához tartozott.
A Bökény helynév puszta személynévből keletkezett magyar névadással. E személynév eredetét kellően még nem tisztázták. Némelyek az ótörök bük, erdő, sörség, bozót főnévvel vélik összekapcsolhatónak. De lásd talán a török régi nyelvi bükin, "közösülésére képtelen férfi impotens" szó is. Neve mások szerint a régi magyar Bököny személynévből származik, ennek eredete a török bököny (bűk erdő) főnév. A megkülönböztető szerepű Tisza előtag a folyó mellékére utal. Az 1946-ban hatósági úton megállapított ukrán Bobove, Tiszabökény, az ukrán Bobovij, "bab" melléknévnek a semlegesnemű alakjából való.
A falu nevét 1230-ban Buken néven említette először oklevél. A falu a Tiszahát egyik legrégibbnek tartott települése, melyet az írásos adatok elsőként említettek Ugocsa megye kisnemesi falvai közül. 1230-ban Farkas nevű szerviense kapott itt földet II. András királytól. A Farkas család a Bökényi családdal állt rokonságban, és ő volt Farkasfalva alapítója is.
A 15. században a falu birtokosai a Bökényiek voltak, majd a Bay család birtoka lett a falu.
A falut 1717-ben a tatárok pusztították el, ezután ruszinokkal telepítették be.
A 19. században kolerajárvány pusztított.
A trianoni békeszerződésig Ugocsa vármegye Tiszántúli járásához tartozott 2600 lakosából 2550 magyar nemzetiségű. (Wikipédia)
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:
