Tiszakeresztúr a Kárpátaljai-alföld területén helyezkedik el, a Tiszától északra, a Borzsa folyótól keletre. Nagyszőlőstől 15 km-re terül el, Tiszaújlak előtt, Beregszásztól jövet bekötőúttal kapcsolódik az Ungvár–Beregszász–Rahó országúthoz. Vasútállomása 7 km-re Tiszaújlak. A falu összterülete 1791,7 hektár, ebből 391,4 hektárt foglal el a beépített terület.
Fő domborzatformája síksági, amelyet a folyók hoztak létre. A terület döntő többsége mára szántóföld, kert, rét és legelő. Szomszédos települések: Sárosoroszi (Оросієве), Puskino (Пушкіно), Karácsfalva (Карачин), Tiszaújlak (Вилок), Csetfalva (Четфалва).
A Keresztúr helynév azzal kapcsolatos, hogy a falu templomát a Szent-Kereszt tiszteletére szentelték fel. A megkülönböztető szerepű Tisza-előtag a folyó mellékére utal. A hatósági úton megállapított ukrán Perehresztya, 'Tiszakeresztúr' tudatos ukránosítás eredménye.
Határában egy 8-9. századi szláv település nyomai lelhetőek fel, melynek lakói, a fellelt halász- és vadászszerszámok tanúsága szerint, a földművelés mellett jelentős mértékben támaszkodtak a halászatra, valamint a vadászatra.
A települést 1181-ben említik először Cherestur néven, ez időben birtokosa László vajda. A tatárdúlás idején a falu elpusztult, s csak később lett újból lakott.
A falu kezdetben királyi birtok volt, míg csak a 13. század utolsó harmadában V. István király oda nem adományozta azt a Káta nemzetségnek, később pedig az Újhelyiek, majd a Nagyidayak lettek a község földesurai. Közben nagyszámú földnélküli kisnemes költözött be Tiszakeresztúrba, s váltak a lakosság meghatározó rétegévé.
A Rákóczi-szabadságharc kitörését követően több helybeli lakos is beállt a Nagyságos Fejedelem seregébe, az 1704-es lajstromok szerint például a jelzett évben 14 tiszakeresztúri kuruc teljesített szolgálatot Esze Tamás ezeres kapitány ezredében, s harcolt az óvári sáncban, illetve a császári kézen lévő szatmári vár ostrománál.
1717-ben Tiszakeresztúrt is feldúlták az utolsó tatárjárás során Magyarországra betörő török-vazallus krími tatárok.
1848-ban 60 tiszakeresztúri lépett be a nemzetőrségbe és vett részt az 1848–49-es forradalom és szabadságharc csatáiban.
1870-ben hatalmas tűzvész hamvasztotta el, ekkor az ősi temploma is elpusztult.
1920 előtt Ugocsa vármegye Tiszáninneni járásához tartozott.
A I. világháborúban a faluból sokan teljesítettek katonai szolgálatot, 16-an odavesztek a harcokban. 1919 március-áprilisában a faluban szovjet tanács működött. A csehszlovák megszállás előtt a falu román inváziót is megsínylett. 1919. szeptember 10-ei Saint-germaini békészerződésben Csehszlovákia fennhatósága alá kerül, de csak az 1920. június 4-i trianoni diktátumban csatolják el Magyarországtól. 1920 és 1938 között Podkarpatská Rus Nagyszőlősi járásának a része. A csehek, hogy megbomlasztják a magyar falvak egységét a térségben, 1923-ban létrehozzák Verbőckolóniát (Puskino).
Az első bécsi döntést követően (1938. november 2.) visszacsatolják a Magyar Királysághoz. 1938-1940 között Bereg és Ugocsa közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye Tiszaújlaki járásához tartozott. 1940-1944 között Ugocsa vármegye Nagyszőlősi járásának a része volt. 1944 októberig állami elemi iskola működött a községben. A szovjet csapatok 1944. október 26-án foglalják el a települést. A málenykij robot során a faluból 56 személyt hurcoltak el, akik közül 44-en tértek csak haza, 12-en pedig odavesztek a fogolytáborokban. A második világháború során Tiszakeresztúrból 13 honvéd halt hősi halált. 1945. június 29. után (a csehszlovák–szovjet szerződés értelmében) az Ukrán SZSZK-hoz csatolják, ahol a Kárpátontúli terület Nagyszőlősi járásának a része lesz.
A KMKSZ tiszakeresztúri szervezete 1989. április 23-án alakult meg közel 100 taggal. 1991-től a független Ukrajna része. 2012-ben felavatták a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség által adományozott, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával készült falunévtáblát, amelyen olvasható a községek hivatalos ukrán és történelmi magyar neve, valamint tartalmazza a település címerét és első említésének dátumát. (Wikipédia)
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:
