Nevetlenfalu az Avas-hegység nyugati lábánál Batár és Akli települések között terül el, Nagyszőlőstől 23 km-re az ukrán-román határ mentén. Északról a Batár folyó szegélyezi. Egy 124 méter tengerszint feletti magasságon elhelyezkedő, viszonylag sík területen fekszik, amely délnyugat irányba enyhén lejt. A társközségébe tartozó Aklihegy érinti az Avas-hegység nyugati lejtőit.
Területe már az Árpád-házi királyok idején benépesült. A tatárjárások idején a falut többször felégették, elpusztították.
Az első írásos említése 1380-ból való Gyakfalva néven, de a falu nevet viselő Gyakfalvy család már a század derekán (1360) is szerepel, mikor a Sásváryak a Gyakfalvyaknak engedik át a Gyakfalvával szomszédos, s a család által hamar elvesztett szántóföldeket. A Batár folyó mocsaras környékére települt falu kisnemesi szerkezetű. A település kezdettől fogva színmagyar, és a XVI-XVIII. sz. új birtokvásárlói sem változtattak rajta. A XVIII. sz. második felében, amikor 1755-ben visszaszerzik a római katolikusok a templomot a reformátusoktól, még inkább felgyorsul a jobbágyság kicserélődése, de ez a lakosság összetételében nemzetiségileg és nyelvileg nem idézett elő változást.
A kistelepülés közelében állt egykor a virágvár elnevezésű földvár is.
A falu csak 1619-ben fordul elő Nevetlenfalu néven, amelyet véglegesen csak a XVIII. sz. második felében fogadnak el hivatalosként, addig felváltva használják hol a régi, hol az új nevét.
Legkorábbi ismert neve Gyakfalva (1360), mely a személynévként is alkalmazott 'tanult ember, írnok' jelentésű deák főnévnek és a birtokos személyraggal ellátott falu főnévnek az összetételéből származik. A név előtagja egybeesik a gyak (közösül) igével, s emiatt kezdték az illetlennek tartott eredeti név helyett valamikor 1619 után a Nevetlenfalu névalakot használni.
A helyi legenda szerint egyszer egy parasztlány egy arra lovagoló kapitánynak nem merte megmondani, hogy hol lakik, ugyanis szégyellte kimondani a falu nevét. Gondolt egyet, és azt felelte, hogy nincs annak a falunak neve, amelyben ő lakik. A lány felelete tudomására jutott az alispánnak, aki eltörölte a falu régi nevét nyilvános rendelet alapján.
Egy évszázadnyi vegyes névhasználat után, a vármegye alispánja 1720. évi határozatában a Nevetlenfalu elnevezést rendelte el.
1919-ig Magyarországhoz (Ugocsa vármegye), ezt követően az első bécsi döntésig Csehszlovákiához, 1938-tól 1944-ig ismét Magyarországhoz tartozott. A második világháború alatt határvadász-őrs működött a községben, lakosai közül hatan haltak hősi halált. 1944 őszén a szovjetek 49 férfit hurcoltak el, közülük 13 soha nem tért haza. 1944 és 1991 között a Szovjetunióhoz tartozott. 1991-től a független Ukrajna területéhez tartozik.
A magyar fennhatóság idején körjegyzőségi székhely volt, jelenleg községi tanácsa helyben van, hozzá tartozó társközségei Batár, Aklihegy, Akli (Öregakli) és Aklitanya (Újakli). (Wikipédia)
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:
