Beregszásztól 15 km-re délkeletre a Borzsa jobb partján fekszik.
A falu nevére kétféle magyarázat is van: nevét a határában álló Kovas sziklától kaphatta, vagy az ószláv kvasz szóból keletkezett.
Kovászó nevét 1270-ben említette először oklevél Koazou néven, mint királyi birtokot. Később több család nak is volt itt birtoka, így a Jakcs, a Rédey, Lónyay családok is birtokosai voltak.
13. századi várának romja a Borzsa partján egy dombon áll és valószínűleg a tatárjárás után épült. Először kerek lakótornya készült el, majd a magaslat alakját követő várfalak épültek fel. 1564-ben a császár romboltatta le, mivel tulajdonosa rablótanyának használta.
A település timsógyára 1809-ben létesült.
A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Tiszaháti járásához tartozott. 1000, többségben ruszin lakosa mellett kevés magyar is lakja.
Kovászó vára valamikor a tatárjárás után épülhetett a Borzsa folyó partján emelkedő sziklás magaslatra. Először a kerek lakótorony, később a magaslat alakját követő várfalak készültek el. 1390-ben Zsigmond király Nagymihályi Jánosnak adományozta, ettől kezdve magánvár volt. A török időkben, akkori tulajdonosa, Matuznai Pál, kihasználva az ország megosztottságát rablótanyául használta, gyakran végigrabolva fegyvereseivel a környéket. 1564-ben a rablótanyaként használt várat Schwedli Lázár császári biztos elfoglalta és leromboltatta. Azóta romos állapotában áll. (Wikipédia)
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:
