Harangláb vagy Harangláb (ukránul Горонглаб, Дзвінкове (Horonhlab, Dzvinkove) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban. Bótrágy községi tanácsának társközsége.
Harangláb a beregszászi járás északnyugati csücskében közvetlenül az ukrán-magyar határ mentén fekszik Beregszásztól 28 kilométerre, Bátyútól (a legközelebbi vasúti gócponttól) pedig 8 kilométerre. A település szélén 1989-ben a magyarországi Lónya felé kishatárátkelő nyílt, melyet 2003 őszén nemzetközivé nyilvánítottak. A települést számos buszjárat köti össze a járási központtal.
Harangláb nevét a 14. században említik először az oklevelek. Nevét a hagyományok szerint valamely magányos kápolnától, vagy remetelak mellett álló haranglábtól nyerte.
Harangláb kezdetektől fogva a Lónyay család birtoka volt, és évszázadokon át a nagylónyai uradalomhoz tartozott.
Lakossága 1550-ig katolikus volt, majd miután a Lónyay család reformátussá vált, ők is áttértek a református hitre.
A 18. század végéig a bótrágyi anyaszentegyház leányegyházaként működött.
1795-ben önálló anyaegyházzá lett, ekkor renoválták a már fennálló templomát is.
Anyakönyvét is 1795 évtől kezdték vezetni.
A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Mezőkaszonyi járásához tartozott.
A sztálinisták 1944 őszén 32 férfit hurcoltak el a községből közülük kilencen soha nem tértek vissza. A helyi református gyülekezet 1991-ben új templom építésébe kezdett, amelyet 1993 nyarán vettek birtokukba a hívek.
A XIV. századból maradt ránk az első írásos emlék a falu nevéről, amelyben már Haranglábnak említik. 1419-ben került Bótrággyal, Beregsommal és Bátyúval együtt a Lónyai família birtokába, mint királyi adomány.
Az írásos emlékek a környék tulajdonosának Bánk bánt említik. A faluban hosszú ideig nem épült templom, csak egy harangláb állt a templomnak használt épület mellett, mely teljesen fából készült. A hagyomány szerrint ez egy erdészház volt, melyre kerekek voltak erőssítve és így mozgathatóvá vált. Árvízveszély gyakran fenyegette a falút a közeelben lévő tó miatt, ami esős időben még mai napig is gyakran kilép a medréből. Ilyenkor a haranglábot próbálták magas helyre helyezni hogy túlélje a katasztrófát. A jelenleg álló templom területe volt az utolsó állomása a haranglábnak, a múltszázad elejétől innen már nem tudták tovább vinni. Az utolsó éppségben maradt kereket még sokáig őrizték, és az úrasztala alatt helyezték el a kistemplomban. A templom 1993-ban épült fel, rövid időn belül, ebben az évben át is adták rendeltetésnek. A templom mellett állt a parókia, mely nem volt az egyház tulajdona. Amikor enyhült az államaparátus szorítása, a presbitérium kezdeményezésére a régi parókiát lebontották és ide építették az új korszerű templomot. Néhány évvel később a fatemplomot lebontották és helyére parókiát épitítettek.
A XX. században a következő lelkészek teljesítettek szolgáltot Haranglábon: Dajka Ignác (1916-ig), Pói József (1916-1956), Balog Miklós (1956-1958), Rózsa Jajos (1958-1960), Bán Zoltán (1960-1990), Pocsai Sándor (1990-1995),Kovács Sándor (1995-1996), Szántó János (1996-2006), Kovács Gyula (2006-tól). A gyülekezet jelenlegi lelkipásztora Kovács Gyula. (Wikipédia)
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:
