Kárpátalja települései: Bustyaháza

Bustyaháza (1899-ig Falu-Bustyaháza, ukránul: Буштино [Bustino], oroszul: Буштинa [Bustyina], szlovákul: Buštín, románul: Bustea) városi jellegű település Ukrajnában, Kárpátalján, a Técsői járásban.

A Técsői járás nyugati szélén, a járásközpont Técsőtől 8 km-re északnyugatra, Ungvártól 130 km-re délkeletre található. A Tisza jobb partján fekszik, a Talabor tiszai torkolatánál. Handelbustyaháza tartozik hozzá.

Neve a román Bustea személynévből ered.

Első írásos említése 1373-ból származik, ekkor a Balk nemzetség birtoka volt. 1389-ben Bustohaza néven említik, már a Drágh grófok tulajdonában.

Lakosainak jelentős része évszázadokon át a máramarosi bányákban kitermelt só szállításával foglalkozott; a 18. század elejétől sóhivatal is működött a településen. A Rákóczi-szabadságharc leverése után több hullámban német betelepülők érkeztek. A 19. század elején indult meg az intenzív erdőgazdálkodás, több fűrésztelep és fafeldolgozó létesült. Magyarok a 18. századtól települtek be, nagyobb számban pedig az 1900-as évek elején, mint a fafeldolgozó iparban dolgozó mérnökök és szakmunkások.

Görögkatolikus és római katolikus temploma a 18. és 19. században épült. 1910-ben 2056, többségben ruszin lakosa volt, jelentős német és magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződés előtt Máramaros vármegye Técsői járásához tartozott.

1957-től városi jellegű település. 1958-ban a katolikus templomot államosították, s csak 1989-ben szolgáltatták vissza. A plébániaépület 1995-re épült fel. 1989-ben megalakult a KMKSZ helyi szervezete. Az 1990-es években magyar énekkar is működött, utánpótlás hiányában azonban 2002-ben feloszlott. Érdeklődés hiányában szűnt meg a 2005-ben indult fakultatív magyarnyelv-oktatás is.

Határában a Tisza partján 1300 férőhelyes, parkerdővel övezett gyermekváros működik.

A Talabor alsó szakaszán szabadstrand működik, mely a nyári időszakban a szomszédos településekről is vonz fürdőzőket. (Wikipédia)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: